Jellegzetes szatmári ház

A település legkorábbi írásos említése 1314-ben történik egy határjárás során Hermánszegh alakban. 1315-ben a hűtlenség vádjába esett Barsa nembeli Kopasz nádor birtokát I. Károly király Tamás beregi és ugocsai főispánnak adományozta. A korabeli feljegyzésekben megemlítik, hogy a falunak az 1350-es években révje volt a Szamoson. A XV. században azonban már a váradi püspök és káptalan a falu földesura. 1611-ben Mellich Péter és neje kapta meg királyi adományként. Lányunokájuk báró Barkóczy Zsigmond felesége lesz, így Hermánszeg a Barkóczyakra száll. Egészen a XIX. század közepéig az ő birtokuk. Közben a II. Rákóczi György halála utáni zavaros időkben a szatmári német várőrség a falut kirabolja. Érdekesség még a faluról, hogy Szatmár vármegye katonai leírói 1782-85 között feljegyezték, hogy a "kissé magas törzsű tölgyerdő mellett egy településnél folyó Szamos gyakran kiáradt. A (Fehér)Gyarmatról Csengerre egy magányos csárdánál vezető országút az áradásokat kivéve jól járható, a jánki országúton a réteken néhány rossz hidat találtak."
Fényes Elek geográphiai szótára a XVIII.század közepi állapotát mutatja Hermánszegnek "Szatmár vármegyei magyar falu a rónaságon 288 lakossal. Nyolc telkes gazda bír 320 hold első osztályú szántóföldet, 33 hold irtásföldet, gyümölcsösei is szépek. A jánki uradalomhoz tartozik."
A Szatmár vármegyei monográfiában Hermánszeg úgy szerepel, mint magyar kis község a Szamos jobb partján. Házainak száma 65, lakosaié 393. Határa 415 hold.
Korábban a Szamos vize teljesen körbefogta a községet és csak egy helyen lehetett kimenni a faluból. A Szamos rendszeres árvizeivel többször részben vagy teljesen elpusztította Hermánszeget. A település mégis újjáépült, megváltozott arculata. Az 1902-es folyószabályozásnak köszönhetően csak az 1970-es nagy árvíz veszélyeztette a lakosságot, azonban a víz lakott területeket akkor sem ért el. Legutóbb az 1998-as tavaszi tiszai árvíz és az azt követő téli hatalmas és hosszantartó havazás és hófúvások miatti védekezés tette próbára a lakosságot. A hóolvadás miatti rendkívüli helyzetben a víz ismét teljesen körbezárta a települést, a fő út víz alatt volt. Így a falu néhány napra el volt vágva a külvilágtól.
A község újkori történelméhez hozzátartozik az I. és II. Világháború kirobbanása és a hadköteles korú férfiak bevonulása, amely szinte minden családot érintett. A hősi halottak pontos számáról adat nincs, mert sokan a háborúból hazatérve rokkantan, sebesülten, a háborúban szerzett betegség miatt itthon hunytak el. Így a ténylegesen háborúkban elesetteknek és a háborút megjárt hősöknek állított emléket 2000-ben az önkormányzat a református temető emlékparkjában. A hősi emlékművet társadalmi munkában helybeli mesterek készítették. A megemlékezés virágait, koszorúit a hozzátartozók és az önkormányzat itt helyezheti el.

A falu közigazgatási besorolás alakulása

- Az 1850-es évek Szatmár vármegye, Szamosközi járás,
- 1870-es évek Szatmár vármegye, Fejérgyarmati első járás,
- XX.század eleje Szatmár vármegye, Csengeri járás, kisközség,
- 1920-1945. Szatmár vármegye, Csengeri járás, Szamossályi körjegyzőség,
- 1950-es évek Szabolcs-Szatmár megye, Csengeri járás, kisközség,
- 1971-1983. Szabolcs-Szatmár megye Fehérgyarmati járás, Szamossályi községi Közös Tanács
társközsége,
- 1984-1989. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Fehérgyarmat városkörnyéke, Jánkmajtis
Nagyközségi Közös Tanács társközsége,
- 1990-től közigazgatási szempontból önálló lett Hermánszeg.
Jelenlegi közigazgatási besorolása: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében független polgármesterrel és független képviselőtestülettel rendelkező község, amely Szamossályival alapított körjegyzőséget.